Digitalizálási sikertörténetek más iparágakból

Digitalizálási sikertörténetek más iparágakból


Reed Hasting, aki ma a Netflix vállalat vezérigazgatója, elfelejtette időben visszavinni az „Apollo 13” filmet a videotékába, ahonnan kikölcsönözte. A borsos, forintban átszámítva mintegy 10 ezer forintos késedelmi díj után körvonalazódott a szemei előtt a Netflix alapgondolata. A következő történet bemutatja, hogyan tudja valaki az előnyére fordítani a változásokat vagy akár még a kellemetlen tapasztalatokat is, hogy utána sikert érjen el, és végül maga is hasznot húzhasson a digitalizációból.

Reed Hasting és Marc Randolph 1997-ben alapította meg a Netflixet, online DVD-áruházként. Kezdetben a felhasználók az interneten kereshették meg a nekik tetsző filmeket, amiket utána a Netflix DVD-n küldött el nekik. Ami egyedivé tette a céget, az az volt, hogy nem számítottak fel késedelmi díjat, ha a filmeket késve küldték vissza. A két alapító végül kibővítette az üzleti modellt, és átalánydíjat határozott meg: Az ügyfeleik ettől kezdve a filmeket havi díj ellenében kölcsönözhették ki – az első időkben ezek általában kasszasiker filmek voltak.

Ahogy egyre növekedett az internet sebessége, Reed Hasting meglátta a lehetőséget abban, hogy a Netflixet folyamatos letöltésen (streamelésen) alapuló portállá bővítse ki. Ez azt jelentette, hogy a filmeket többé már nem kellett hagyományos postai úton elküldeni, hanem egy webböngészőből azonnal meg lehetett őket tekinteni. A Netflix felhasználóinak a száma folyamatosan növekedett, így a korlátozott internetsebesség problémát jelentett. Az egyik lehetőség a videofájlok méretének – és így minőségének – a csökkentése lett volna.

Aztán az egyesült államokbeli Federal Communications Commission (az országban a kommunikációs csatornákat szabályozó hatóság) elfogadott egy olyan jogszabályt, melynek értelmében az internetszolgáltatók bizonyos ügyfeleik sávszélességének prioritást biztosíthattak. Így azok az üzleti ügyfelek, akiknek gyors internetkapcsolatokra volt szükségük, ezeket megkaphatták, ha megkötötték az internetszolgáltatóikkal az ezzel kapcsolatos megállapodásokat. A Netflix számára ez a döntés sorsfordító volt – a gyorsabb internetkapcsolatok azt jelentették, hogy nem kellett csökkenteniük a videók minőségét.

A hollywoodi médiacsoportok fokozatosan felismerték, hogy a Netflix veszélyt jelent a saját üzleti működésükre, mert az emberek így kevesebb filmet vásárolnak majd meg. Ezért megszakították az együttműködésüket a Netflixszel. Hogy az ügyfelei továbbra is élvezhessék a szórakoztató tartalmakat, a Netflix gyorsan létrehozta a saját filmstúdióját, és ma már sikeresen állítja elő a saját filmjeit és sorozatait. Mivel a Netflix ki tudja elemezni az ügyfelei filmnézési szokásait és preferenciáit (a filmeket az ügyfelei értékelni tudják), olyan filmeket tud előállítani, amelyek várhatóan tetszenek majd a felhasználóknak.

Ma már a televíziók, mobiltelefonok, táblagépek és játékkonzolok internetre kapcsolásával a Netflix egy alkalmazáson keresztül ezen eszközök mindegyikén kínálni tudja a szolgáltatásait. A vállalat 1997-ben 30 alkalmazottal kezdte meg működését. A vállalati beszámolók szerint 2016 végére a Netflixnek közel 4700 alkalmazottja volt, az éves bevétele pedig 8,83 milliárd dollárt tett ki.