Ipari forradalmak – az Ipar 1.0-ból az Ipar 4.0-ba vezető út

Ipari forradalmak – az Ipar 1.0-ból az Ipar 4.0-ba vezető út


A technikai fejlődés azt is megváltoztatja, ahogy az emberek a dolgokat előállítják. A múltbelitől teljesen eltérő gyártástechnológiába való átlépést ipari forradalomnak is hívják. Az új gyártási technológiák alapjaiban változtatták meg az emberek munkafeltételeit és életvitelét. Milyen korábbi ipari forradalmak voltak, és most hol tartunk? „Az első ipari forradalomtól az Ipar 4.0-ig vezető út”

Az első ipari forradalom a 18. században kezdődött a gőzenergia használatba vételével és a gyártásgépesítéssel. Az egyszerű rokkán előállítható fonál mennyiségét a gépesített változat azonos idő alatt megnyolcszorozta. A gőzenergia már korábbról is ismert volt. Ipari célú használatának megkezdése a valaha volt legnagyobb áttörés volt az emberi termelékenység növelésében. A szövőszékeknél az izomerő helyett ettől kezdve gőzenergiát is használhattak. Az olyan találmányok, mint a gőzhajó vagy (mintegy 100 évvel később) a gőzmozdony további jelentős változásokat hoztak magukkal, mert az emberek és az áruk innentől kezdve kevesebb idő alatt tehettek meg nagy távolságokat.

A második ipari forradalom a 19. században kezdődött az elektromosság és a gyártósorokkal felgyorsított termelés felfedezésével. Henry Ford (1863–1947) a tömegtermelés ötletét egy chicagói vágóhídról vette: A sertések szállítószalagokról lógtak, és minden hentes csak az állatok feldolgozásának egy részfeladatát látta el. Henry Ford ezeket az alapelveket ültette át az autógyártásba, radikálisan megváltoztatva ezzel a gyártási folyamatot. Korábban egyetlen szerelőállomáson szerelték össze az egész autót, ezután azonban a járműveket szerelőszalagon, részfeladatonként állították össze – jelentősen gyorsabban és alacsonyabb költségek mellett.

A harmadik ipari forradalom a 20. század 70-es éveiben kezdődött a programozható memóriájú vezérlőkkel és számítógépekkel megvalósított részleges automatizáció révén. E technológiák bevezetése óta mára már teljes gyártási folyamatokat tudunk automatizálni – emberi közreműködés nélkül. Jól ismert példák erre a robotok, amelyek előre beprogramozott műveletsorokat hajtanak végre emberi beavatkozás nélkül.

Jelenleg a negyedik ipari forradalom valósul meg a szemeink előtt. Ez az információs és kommunikációs technológiák ipari alkalmazását jelenti, és sokszor „Ipar 4.0”-ként is emlegetik. Ez a harmadik ipari forradalom vívmányaira épül. A számítástechnikával már korábban kibővített gyártási rendszereket most hálózati kapcsolattal bővítik tovább, így ezeknek a rendszereknek egyfajta digitális hasonmása jön létre az interneten. Ezzel lehetővé válik, hogy ezek a rendszerek más létesítményekkel kommunikáljanak, valamint hogy saját magukról információkat közöljenek. Ez a gyártásautomatizálás következő lépése. A rendszerek hálózatba kapcsolása „kiberfizikai gyártási rendszerek” létrehozásához vezet, és így okos gyárakhoz, amelyekben a gyártási rendszerek, az alkatrészek és az emberek hálózaton keresztül kommunikálnak egymással, és a gyártás szinte automatikus.